Kutyaeledel szentelt vízzel

A tengerentúlon valóságos vallássá nőtte ki magát a kutyák elkényeztetése, illetve a nem hétköznapi rigolyák tiszteletben tartása. Az MSNBC összeszedett egy csokorra valót a legmeglepőbb hóbortokról.

Tőlünk nyugatabbra, főleg a tengerentúlon már hétköznapinak számít, de felénk is egyre gyakoribb, hogy a bébiszitterek mintájára “petszitterek” vigyáznak a háziállatokra, amíg a gazdi éjszakába nyúlóan elmarad otthonról, üzleti ügyeket intéz, esetleg nyaral. A professzionális felvigyázóknak több hivatalos szervezete is van, ezek egyike, az Association of Pet Sitting Excellence (APSE) összegyűjtötte az ügyfelek, azaz a gazdik kérései közül a legvadabbakat.

Ahogy az embereknek, úgy gyakran a kedvenceknek is vannak olyan kedvenc ételei, amin mások kicsit megütköznek - bár a kutyák esetében gyakran a gazdi erőlteti a kedvencére ezeket. Az MSNBC cikkében beszámol olyan esetről, amikor a petszitternek mindenféle magvakat és párolt zöldséget kellett joghurttal és nyers tojással összekevernie (héjastul), de az igazán meglepő nem is ez volt, hanem az, hogy az állatokra speciális fejfedőt kellett erőltetnie, hogy ne lógjon bele a fülük evés közben a tálba.

Ennél is tovább ment az az illető, akinek az instrukcióit az APSE alapító Joshusa Carry idézte. A mélyen vallásos gazdi azt kérte, öntsenek szentelt vízzel kevert hamut a macskája ennivalójára és a felvigyázónak még egy gyors imát is el kellett mormolnia, mielőtt az állat nekiláthatott volna a vacsorának. A szervezet első embere elismerte, az efféle kérések elég ritkák, az viszont meglehetősen általános, hogy a szitternek énekelni, felolvasni vagy éppen zongoráznia kell a háziállat kedvéért.

Sok amerikai állattartónak a TV is fontos, gyakran kötik a felvigyázók lelkére, hogy el ne felejtsék bekapcsolni a készüléket, nehogy kedvencük lemaradjon a (szerintük) kedvenc műsoráról. “Egyszer dolgoztam egy előkelő állathotelben (igen, Amerikában az állatoknak is fenntartanak néhány luxushotelt) és az egyik kuncsaft a lelkünkre kötötte, hogy szerezzünk televíziót, nehogy a kutyája lemaradjon az Oprah talkshow-ról” - mesélte egy kaliforniai petszitter. “Az is előfordult, hogy egy nő kijelentette, kutyája csak akkor tud elaludni, ha előtte valakinek nyalogathatja a lábujját, ezért kérte a személyzetet, hogy valaki vállalja ezt be” - tette hozzá.

A jelenség hátterében a háziállatok szerepének átértékelődése állhat. Régen egy kutya talán csak egy házőrző volt, egy kopott kutyaházzal a kert végében, mára viszont családtagokká léptek elő - sok esetben egyedüli társai lettek az embernek. Az állattartók gyakran úgy érzik, akkor lesznek jó gazdik, ha mindennel elhalmozzák kedvencüket és 17 oldalas listát hagynak a szitternek különleges instrukciókkal, vagy (erre is akadt már példa) előre nyomtatott “Elveszett” plakátokat nyomnak a felvigyázó kezébe, mondván, hogy “biztos ami biztos.” A petszitterek szervezete ezért mindig külön kéri az őket felkereső gazdikat, hogy az utasítások kiosztásakor lehetőleg szorítkozzanak a lényegre.