Kellő gondoskodás, edzés és táplálás mellett a legtöbb kutya hosszú és boldog életet élhet. A jó gazda legfőbb ismérvei közé tartozik többek között az is, hogy milyen hamar ismeri fel kutyája esetleges egészségügyi problémáit.

A KUTYA CSONTVÁZA
Az állat egész testének felépítését a csontváz határozza meg. Bonyolult egységet képezve az izmokkal és az inakkal, lehetővé teszi, hogy az állat fusson, ugorjon vagy sétáljon. A csontvázat mozgató izmok közvetlenül a csontokhoz kapcsolódnak. A csontok üreges, rácsos szerkezetű testek, amelyek kemény, kalciumban gazdag anyagból épülnek fel. Belsejükben csontvelő található. Ezt a vér táplálja, amely a csont apró nyílásain szivárog be. Amikor a csont eltörik, felszínén új sejtek termelődnek, hogy kitöltsék a hézagot. A fejlődés során legtovább a végtagcsontok növekszenek.
Az emberrel ellentétben a kutyáknak nincs kulcscsontjuk: a mellső végtagokat csak az izmok tartják össze. Ez nagy rugalmasságot ad a kutya mozgásának.
Minden kutya gerince 30 gerincsigolyából épül fel, ezenfelül változó a farokcsigolyák száma. A gerinccsigolyák megoszlása a következő: 7 nyaki, 13 háti és 7 ágyéki csigolya. A gerincvelő a gerincen belül csigolyacsatornában fut végig, mely fokozott védelmet biztosít.

KOPONYAFORMÁK
A különböző fajták koponyaformája között nagy különbségek mutatkoznak; noha ugyanazokból a csontokból épülnek fel, ezek formája eltérő. Három alapvető koponyaátalakulás ismert. Az első a keskeny, hosszúkás fejű fajták csoportja, mint például az orosz vagy az afgán agár. A röbid széles koponyájú kutyák csoportjába tartoznak például a bulldogok és a boxer. A kettő közötti kategóriába sorolhatóak az átlagos, közepes fejhosszúságú kutyák.
Bármilyen is a hossza és szélessége, minden koponya dobozt formáz. Ennek a felső részét nevezzük agykoponyának. A felső állkapocs neve maxilla, mígy az alsó állkapocs a koponyára felfüggesztve a felsőhöz illeszkedik.
A koponyatető középső részén a csontok csak születés után nőnek össze, hasonlóan az emberi csecsemőkhöz. Néhány domború koponyával rendelkező fajta esetében (pl. csivava) ez a kutacsnak nevezett hézag megmarad. Ez sérülékennyé teszi az állat agyát a balesetek során.

HARAPÁSTÍPUSOK
A harapást az állkapocs hosszúsága határozza meg. Harapásuk alapján a kutyákat négy csoportra lehet osztani:
-ollós harapás (a felső állkapocs illeszkedik az alsóra)
-előreharapás ( az alsó állkapocs előrébb áll, mint a felső)
-hátraharapás ( a felső állkapocs előrébb áll, mint az alsó)
-harapófogó harapás ( a metszőfogak egymásra illeszkednek)
A harapástípus jellemző a kutya fajtájára. Az előreharapás komoly probléma a golden retrievernél, de teljesen normális a bulldog esetében. Az egyes fajták között nagy a különbség.

FOGAK
A felnőtt kutyának összesen 42 foga van. A metszőfogak a táplálék megragadására szolgálnak, a szemfogak szakításra és tépésre, míg az örlőfogak rágásra. A nagyőrlők egyike hatalmas, alkalmas a kemény dolgok átharapására.