A vadonban az egymással ismeretségben lévő farkasok egy falka tagjaként élnek. Mindenkinek meghatározott szerepe és helye van.

KUTYAKOMMUNIKÁCIÓ
A házi kutyák egészen másképp reagálnak egymás jelenlétére. Különböző családból származó kutyák találkoznak nap mint nap az utcán - ellenségeskedés vagy összeütközés nélkül.
Ennek két fő oka van:

• Első ok: A kutya sohasem mutatja egy felnőtt farkas viselkedését, hanem sokkal játékosabb, békülékenyebb marad a többi kutyával szemben.
• Második ok: A fiatalkorukban megkezdett szocializáció, mely során megtanulja a kölyök, hogy más kutyák is lehetnek barátságosak és kedvesek.

SZAGJELZÉSEK
Amiről a kutyák úgy érzik, hogy a területükhöz tartozik, azt szagjelzésekkel látják el. A kutyák a félelem szagát is megérzik más állatokon.

VIZUÁLIS JELEK
Amikor a kutyák egymás látótávolságába érnek, a szagüzenetek helyébe a látható jelzések lépnek. Ha szabadon vannak és természetes viselkedésüket semmi sem korlátozza, az egymást nem ismerő kutyák általában hosszabb időt töltenek el egymás méregetésével. Először megállnak, aztán lassan, óvatos léptekkel közelítenek egymáshoz, oldalról kerülgetve egymást, nem szemtől szembe, mert azt a másik támadó szándéknak vélhetné. Amint közvetlen közelségbe kerülnek, többnyire egymás fejét és pofáját kezdik szagolgatni.

TESTBESZÉD
A kutyák és a farkasok testbeszéde nagyon sokban hasonlít, de a szőrhosszúság, a testméret és a testfelépítés megnehezíti az összetett testbveszédnek az értelmezését.
A nyugodt, elégedett kutya testtartása általában fesztelen, arckifejezése semleges. Nem húzza ki magát, de nem is lapul le.
A kutyák olykor domináns vagy behódoló pózt vesznek fel a más ebekkel való találkozás során.  Általában a kutyák könnyen megoldják nézeteltéréseiket, így a találkozás békésen fejeződik be.

TANULÁS ÉS MEMÓRIA
Ivan Pavlow orosz pszichológusnak a kutyák feltételes reflexeivel kapcsolatos vizsgálatait az egész világon ismerik.
Az emésztéssel kapcsolatos kutatásaihoz Pavlov laboratóriumi kutyák nyálát gyűjtötte össze. Hogy a nyáltermelés meginduljon, húsport helyezett a kutyák szájába, s rövidesen azt tapasztalta, hogy a kutyák nyálelválasztása már a kutató megpillantására megindult. Ezután Pavlov más ingereket is próbált társítani a hús mellé, és rájött, hogy ezek is beindíthatják a nyáltermelést.
Talán még fontosabb az amerikai viselkedéskutató, Burrhus Frederic Skinner munkája, mely szerint a kutyák képesek a tapasztalt dolgokat megjegyezni, és későbbi cselekedeteik során e tapasztalatokat alkalmazni. Ez a felfedezés új távlatokat nyitott a kutyakiképzésben, hiszen kiderült, hogy a kutyák képesek döntéseket hozni, dolgokra és eseményekre emlékezni és szándékaikat szavak nélkül is kifejezni.

 A FAROK FONTOSSÁGA
A kutya farka fontos jelzője hangulatának és szándékának. A felemelt farok általában azt jelenti, hogy a kutya érdeklődő, izgatott, vagy felsőbbrendűségét mutatja ki, bár némelyik fajta farka folyamatosan felfelé áll.
A farkcsóválás általában izatottságot vagy tetszésnyilvánítást jelent. A kutya bizonytalanságot érez, ha a farkát lejjebb ereszti és lassan csóválja. A farok olyan sokat mond el a kutya érzelmeiről, hogy levágása károsíthatja az állat komminukációs rendszerét, ezért kurtítása nem ajánlott.

FÉLELEM ÉS BEHÓDOLÁS
Azok az ebek, amelyek félnek, és behódolásukat akarják kifejezésre juttatni, testüket egészen közel engedik a földhöz. Füleiket a fejükhöz lapítják, pofájukat behódoló ,,grimaszban" húzzák hátra. Szemeiket szűkre húzzák, farkukat pedig leeresztik, vagy hátsó lábuk közé húzzák be. A teljes behódolás állapotában a kutyák oldalukra dőlnek, vagy hátukra fekszenek.

KOMMUNIKÁCIÓ A HANGOK ÚTJÁN
A kutyák a hangok igen széles választékát használják: gyerekes sírás, figyelmeztető morgás, mély hangú ugatás, figyelemfelkeltő csaholás, üvöltés, fájdalmas nyüszítés, vonítás vagy élveze kifejező nyöszörgés egyaránt elhagyhatja a torkukat. Némelyik kutya hajlamos úgy vonyítani, ahogy farkas őseik tették. Minden farkasnak megvan a maga jellemző, sajátos üvöltése. A kutyák többet ugatnak mint a farkasok, és széles körben használják a hangadásnak ezt a formáját, ha ki akarják fejezni magukat.
Az, hogy egy kutya mennyi és milyen hangot ad, függ a fajtájától is. A kopókkal és egyes terelőkutyákkal szemben követelmény volt, hogy munka közben folyamatos hangadással jelezzék hollétüket. Más fajták ugyanakkor alig ugatnak: a boxer például inkább morog és nagyokat szusszan, a husky pedig a farkashoz hasonlóan üvölt.

Annak, hogy a kutyák ilyen könnyen és gyorsan tanuljanak, döntő szerepe volt abban, hogy ennyire belopták magukat a szívünkbe. A kutyák általában könnyen kiképezhető, együttműködésre hajlamos lények. Mindezek együttesen vezetik el az ebtulajdonosok egy részét odáig, hogy úgy véljék: kutyáik valóságos kis emberek, és úgy kommunikálnak, mint mi. A kutya intelligens ugyan, de csupán testbeszédünk, hanghordozásunk, valamint néhány megtanult kulcsszó segítségével tud megérteni minket.

A MINDENT LÁTÓ SZEM
A kutyák az érzékelés mesterei. Tudják mikor vagyunk vidámak, szomorúak, mérgesek vagy fáradtak, azáltal, hogy testbeszédünket és arckifejezésünket figyelik. Ahogy az elforduló kulcs hangja a zárban, vagy lépteink hangja túláradó örömmel tölti el őket, úgy szomorkodhatnak el egy pénztárca vagy egy utazótáska látványától. Elég egy kis idő, és kedvenceink összekapcsolják az általuk adott jeleket a végzett cselekedetekkel.

A JÓ KOMMUNIKÁCIÓ ALAPFELTÉTELEI
- Légy türelmes. Gondolj arra, hogy évekbe tellik amíg egy nyelvet tökéletesen megértünk. A kutyáknak időre és gyakorlásra van szükségük, hogy felismerjék szavaink következményeit.
- Lássuk el a kutyáét elegendő ösztönzéssel.
- Addjuk egyértelmű jelét a tetszésnek és a nemtetszésnek.
- Testtartásunkkal és arckifejezéssel is segítsük a kommunikációt. A legtöbb kutya többen megérti a látható jelzéseket.
A kutyákat néha emlékeztetni kell arra, hogy mi a helyes és a mi helytelen viselkedés. Ha a kutya helyesen viselkedik, jutalommal kell rávenni arra hogy máskor is így tegyen. A helytelen cselekedetek megszüntetésére gyakran elegendő a dicséret hiánya. A kutyák mindent megtesznek, hogy odafigyeljünk rájuk, még akkor is, ha ez a figyelem negatív hatású.

ÖSZTÖNZÉS
Ahhoz, hogy a kutyának megtanítsuk, melyik cselekedet helyes és melyik nem, nincs szükség testi fenyítésre. A kutyának a bizalom és az ösztönzés hatására kell együttműködnie a gazdájával, és nem félelem miatti kényszerből.
Sajnos sokan még a mai napig is embertelen módon büntetik, bántalmazzák kutyájukat, és csak az ebek feltétlen hűségének köszönhető, hogy még mindig elfogadják gazdájukat. Általában már az ordítozás is félelmet és szorongást vált ki a kutyából