Drótszőrű és rövidszőrű
A XIX. században a vadászat egyre fontosabb lett, és felmerült az igény egy olyan vizslára, amely erő, gyorsaság és kitartás tekintetében egyaránt kiváló. A rövid- és drótszőrű német vizsla gondos tenyésztői válogatás eredményeként alakult ki.

Ezek az intelligens kutyák megfelelő nevelés mellett rendkívüli teljesítményre képesek. Hűséges és vidám természetük ellenére leginkább vadász kezébe valók.

A német rövidszőrű vizsla szőrzete könnyen gondozható. A drótszőrűnek dús, merev fedőszőrzete van. Mindkét fajta színe fekete vagy májbarna, fehérrel tarkázva.

Hosszúszőrű német vizsla
Ez a némileg spánielre emlékeztető fajta nem áll közelebbi rokonságban a rövid és a drőtszőrű német vizslával. A francia spánielből és más hosszúszőrű vadászkutyákból tenyésztették ki.

Valamennyi vadászkutya közül a hosszúszőrű német vizsla a legkevésbé ismert. Nem feltétlenül tartozik a fényes múlttal rendelkező, nemes vizslafajták közé, de nagy kalandozó, igen türelmes és érzékeny. Megbízható, és sokoldalúan használható kutya. Ha eleget foglalkoznak vele és mozgási lehetősége is van, a családnak is sok örömet okoz. Tanulékony, könnyen kezelhető.

Fedőszőrzete barna, vagy vörösesbarna. A szemek világosak, fülei lelógnak. A szép, bozontos zászlóval ékesített farok harmonikus külsőt biztosít az elegáns testnek.