Nem újdonság az állatok emberre gyakorolt jótékony hatása. Megfigyelték ezt már sokan rajtam kívül is, sőt tudományos vizsgálatok folytak azt vizsgálva, hogy van- e fizikai hatása egy eb közelségének az emberi szervezetre. A jó hangulat, a boldogság, a biztonság érzése műszerekkel nem mérhető, de vannak azért a testnek olyan jelzései, melyek számszerűsíthetők, így ha áttételesen is, de mégis rögzíthető kutyánk ránk gyakorolt hatása. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a szívbetegekre már rövidtávon is jótékony hatással van a kutya jelenléte. Figyelve eközben a betegek vérnyomását, és egyéb tüneteiket, megállapították, hogy azoknál a betegeknél, akiket rendszeresen kutyák látogattak, az adatok 24 %-os javulást mutattak, szemben azokkal a vizsgáltakkal, akikhez nem jártak négylábú látogatók. Emellett csökkent a páciensek szorongása, s elmondható, hogy egyértelműen a gyógyulás útjára léptek.

De hogyan kezdődött a kutyák gyógyító karrierje? Hogyan fedezték fel a kutyák ilyen hatását az emberi szervezetre? Egy különös véletlen indította el a mozgalmat, mely a kutyát a doktorok közé emeli:
1968-ban B. Levinsonhoz, az Egyesült Államokbeli Yeshiva egyetem pszichológusához egyszer egy szociális viselkedési zavarokkal küszködő kisfiút hoztak. Több mint egy hónapig hiába próbálta szóra bírni a fiút, úgy tűnt, minden próbálkozása kudarcba fullad. Egy ízben Levinson kénytelen volt rendelőjébe magával vinni a kutyáját is, s így történhetett, hogy találkozott a kisfiú a kutyával. Az orvos legnagyobb meglepetésére a kutya láttán szinte azonnal megváltozott a fiú viselkedése. Feloldódott, simogatta az állatot, elkezdett hozzá beszélni, majd a pszichológussal is szóba elegyedett, aki végre elkezdhette őt gyógyítani. Az eset után Levinson az új módszer kidolgozásának szentelte életét, és a speciálisan képzett terápiás kutyák bevonásával végzett pszichoterápia világszerte elterjedt.

Magyarországon is több olyan szervezet alakult már, ahol négylábúakat vetnek be, hogy idős, beteg, vagy szellemileg sérült embereket jobb kedvre derítsenek.

Swansea Jack, a fekete retriever, gazdájával, William Thomasszal élt a wales-i Swansea településen a Tawe folyó partján az 1930-as években. Egy nap, Jack meglátott egy kisfiút, amint fuldokolva sodródott a folyóban. Utánavetette magát és a tarkójánál fogva kihúzta a fiút a partra. Senki sem látta az esetet, ezért valószínűleg mikor a fiú elmesélte a történetet, nem hittek neki.

Néhány héttel később azonban Jack egy másik úszót is megmentett, amit ezúttal többen is láttak. Feljegyzések szerint Jack legalább 27 ember életét mentette meg Wales legveszélyesebb folyóinál és kikötőinél. Élete során tett erőfeszítéseiért, a város tanácsa kitüntette Jack-et az Év Legbátrabb Kutyájának járó díjjal és emlékművet is állítottak számára.

„Igen szeretem a kutyákat,igen a legtöbb szabadidőmet kutyákkal töltöm el és nem pózolok valami sznob helyen,igen általában kutyaszőrös mindenem,igen én legtöbbször magas sarkú helyett edzőcipőt veszek,igen neccharisnya helyett terepnadrágot hordok,igen a ...legtöbbször piszkos a kezem és kutyanyálas a ruhám, de ez a piszok nemes piszok!Nem az a boldog akit a tömeg annak nevez,akihez özönlik a pénz,hanem az aki minden javát a lelkében hordozza, senkivel sem cserélne sorsot,embernek egyedül emberi oldalát értékeli.A természetet fogadja el tanítójául,az ő törvényei szerint formálódik és úgy él ahogy azt a természet előírta”

Szisztok!

Nagyon hasznosnak találom az időzítés funkciót, így bizonságképpen tudok előre gyártani híreket, ha netán az iskola akadályozna az ittlétben.

Elkészítettem egy ,,ütemtervet" az oldallal kapcsolatban:

• két elképzelés van kinézetre
  • egyik hónapban internetről gyűjtött kép alapján
  • a következőben egy film/mese alapján saját vágásokkal
• a versenyeket felfüggesztem valószínűleg.. megvárom azért november 1-et, de nem nagyon tolonganak a nevezők. pedig nem kis összegről lett volna szó
• az ötletelés továbbra is él, minden hasznos tanácsot bőkezűen jutalmazok

Svájc ugyan nem tagja az EU-nak, de a Magyarországról származó állat esetében pontosan ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni, mint az EU más tagállamaiba történő utazásnál. Tehát elegendő a megjelölés, az érvényes veszettség elleni védőoltás, vagyis az érvényes egységes európai állatútlevél megléte.

Izlandra azonban csak szigorú rendszabályok betartása után lehet kutyát bevinni. Útlevél nem szükséges, és azt nem is fogadják el. Helyette olyan hatósági igazolást kérnek, amelynek a formanyomtatványát az illetékes izlandi minisztériumtól kell igényelni, itthon kitöltetni és igazoltatni. Szükséges a mikrochipes megjelölés és a veszettség elleni oltás. Az oltás után 120 napos itthoni várakozási időt kell eltölteni, ami alatt veszettség elleni titervizsgálatot kell végeztetni. 7 hónaposnál fiatalabb állat így nem léphet be Izlandra. A beutazás csak ottani karantén állomások útján lehetséges, ahol további 1 hónapot kell az állatnak eltöltenie. A karantén állomásokra előzetesen kell időpontot kérni, és ez nem változtatható meg. A beutazásnak némi anyagi vonzata is van, bizonyos összegű beutazási díjat is fizetni kell.

Horvátországban sem érvényes az EU-s kisállat útlevél. Ennek ellenére, a kialakult gyakorlat, hogy az ottani hatóságok teljes mértékben elfogadják az érvényes egységes európai állatútlevelet. Ennek hiányában mindenképpen a hatósági állatorvosi igazolást kell beszerezni, és azzal lehet utazni.

Szerbiába, Ukrajnába, Oroszországba is kell a beutazáshoz hatósági állatorvosi igazolás, amit az utazás előtt 3 napon belül kell beszerezni. Az állat azonosítása nem követelmény.
Ha azonban az állattal vissza is akarunk jönni Magyarországra – márpedig nem valószínű, hogy a nyaralás során kint akarjuk hagyni kedvencünket - akkor szükséges a szokásos formulák betartás: mikochip vagy tetoválás és érvényes veszettség elleni védőoltás