A kutyák nemcsak vizuálisan figyelik embertársaikat, hanem nagy figyelemmel hallgatják azokat az akusztikus jeleket is, amelyeket az ember produkál. Ez talán a szagokat és a testbeszéd jeleket követő harmadik legfontosabb információforrásuk a környezetükben élő emberek irányából.

A kutatásoknak ezen a területen is jelentős eredményeket sikerült felmutatniuk. Ma már ismert tény, hogy az egyszerű engedelmességi vezényszavakon kívül (Ül!, Fekszik!, Marad! stb.) a mondatokba foglalt szavakat is kihallják, és ennek megfelelően, legalábbis a gazdi értelmezése szerint, az egész mondatot értelmezik.

Annak a kutyának, amelyik jól ismeri a sétál szó jelentését, nem jelenthet akadályt, hogy az "Akarod, hogy a gazdi ebben a rossz időben is kimenjen veled sétálni?" kérdő mondatra farkcsóválva meginduljon az ajtó irányába, boldoggá téve ezzel a gazdit, aki ezúton is meggyőződött a kutyája okosságáról. Értelmezése szerint ugyanis a kutya nemcsak, hogy megértette a nem is éppen rövid, bővített kérdő mondatot, hanem reakciójával egyben kutyanyelven választ is adott az emberi beszédre. A lipcsei Max Planck Intézet tanszékén végzett kísérletekkel azt is sikerült megtudni, hogy milyen módszert alkalmaz Rico, a rendkívül tehetséges border collie annak érdekében, hogy az elmúlt évek során 250 emberi szót (javarészt tárgyak neveit, beleértve a teljes német ABC fából kialakított betűit is) sikerült elsajátítania.

• A tárgyak és a gazdi két külön, optikailag elválasztott helyiségbe kerültek elhelyezésre, kizárva mindenféle manipulációs lehetőséget mindkét fél számára.
• A gazdi az egyik helyiségből küldte Ricót a másikba - ahol senki nem tartózkodott, csak kamerás megfigyelés volt -, hogy hozza el ezt vagy azt a tárgyat.
• Ezzel bizonyíthatóvá vált, hogy Rico jól működő koncepciót alakított ki önmagában, ami azt jelenti, hogy az adott szóval összefüggő tárgyról az agyában absztrakt, vizuális elképzelést tudott kialakítani.

Tanulási módszerének vizsgálata során négy, már korábban ismert tárgy közé egy ismeretlent kevertek, és az ismeretlen tárgy nevének kimondásával kérte a kutyát a gazdi a tárgy hozatalára a másik helyiségből. Az esetek nagy részében sikerült a kutyának kizárásos alapon (fast mapping) megállapítania, hogy az elhangzott ismeretlen szó csakis az ismeretlen tárggyal lehet összefüggésben. Ebből azt a következtetést volt képes kialakítani, hogy az ismeretlen tárgyat nevezi a gazdi az ismeretlen szóval, tehát azt kell átvinnie a másik helyiségbe a gazdihoz. Ez által Rico gyakorlatilag egy új szót tanult meg. Ez a módszer az új szavak és fogalmak tanulására teljes mértékben megegyezik azzal, ahogyan egy beszélni tanuló kisgyerek tanulja az új emberi kifejezéseket.