A múlt év legkedvesebb fotóit szedte össze az Élet az Illatoson blog írója, remélve, hogy a még gazdára váró állatok hamarosan gondoskodó új családhoz kerülhetnek.

Az "Illatos"-on (Állategészségügyi Szolgálat) közel száz férőhely van, itt tartják és gondozzák a befogott vagy leadott kutyákat, macskákat. Igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az utcára kikerült állatoknak menedéket, orvosi ellátást biztosítsanak, és új, szerető gazdikat találjanak.

Ha örökbe fogadsz innen (vagy más menhelyről) egy állatot, akkor két életet mentesz meg: azét, akit hazaviszel, és azét, akinek ezáltal átmenetileg helye lesz a menhelyen és ezzel esélyt kap, hogy valaki őt is hazavigye.

Az Illatos úti telepen dolgozó fiatal és lelkes állatorvos naplót vezet, amit ITT lehet elolvasni. Beszámol a munkájáról, a szívszorító és vidám történetekről, sikeres mentésekről, jó és rossz élményekről, melyekkel nap, mint nap találkozik.

Ugye milyen aranyosak?

Ki, milyen lapon? Ildi új designt tett fel a kutyákkal foglalkozó oldalára. 
Új design? Az egyszerűségre felépülő designokat lehet a legnehezebben elrontani, és ez itt is érvényes. Az egyszerűség öleli körbe a designt, kezdve a fejléccel, ami elég hatalmas ahhoz, hogy ne lehessen észrevenni. Nem lett túlbonyolítva, egyetlen egy kép van rajta, plusz az oldal címe és mottója. A világos színek tökéletesen lettek ellenhangsúlyozva a fekete háttérrel, így kap egy keretet az oldal. A moduloknál a világos színek uralkodnak, amik illenek a fejlécképhez. Az oldalmodul széles, a fejléce egyszerű, de szép, kiemelkedő hátteret kap a modulcím, a tartalomban pedig mindenhol egységes méretű, és lekerekített szélű képek vannak. Tetszik, hogy szinte mindennek van külön egy világos kerete. A fejlécet is körbeveszi egy keret, valamint a modulok is el vannak választva világosszürke kerettel, a középsőmodulnak pedig duplakerete van, ami igazán ötletes és egyedi megoldás. A bejegyzések nagyon letisztultak, jól átláthatóak és könnyen olvashatóak, a betűszín sem túl világos. 
Összességében: Az oldal letisztult, szép és rendezett, semmilyen hibát nem találtam benne, ami akár egy kicsit is rontana az összképen.

 Hihetetlen, ami Rúpiával történt! Egyik pillanatban még az indiai nyomornegyedben küzdött a túlélésért, a következőben pedig már a világ legmagasabb hegyén hempergett a hóban.

A kölyköt egy szeméttelepen szedte össze mostani gazdája, aki magával vitte őt Nepálba, a Mount Everestre. Joanne Lefson szerint a Rupee (Rúpia) névre hallgató állat az első kutya, amely feljutott a Csomolungma 5364 méter magasan fekvő alaptáborába.

Rúpia korábban Leh hegyi városban élt szeméthegyek között, jobb füléből hiányzik egy darab. Már kis híján elpusztult, amikor rátaláltak. A nő magához vette, és fehérjediétával talpra állította a 11 hónapos kölyköt. Miután a kutya korábbi testsúlyának kétszeresére hízott, és az állatorvos is rábólintott, a sportember magával vitte Rúpiát élete legnagyobb kalandjára a Himalája jeges csúcsai közé.

A furcsa pár október 14-én vágott neki Luklából a roskatag hidakon, csúszós hegyi ösvényeken vezető útnak, amelyet sárlavinák nehezítettek. „Először azt gondoltam, néha majd nekem kell őt cipelnem. Ehelyett ő ment elöl, és vitt magával" – mesélte Joanne Lefson. Rúpiát még a hideg sem gyötörte meg, sőt élvezte a havat, evett belőle és hempergett benne.

A kutya és gazdája azóta visszatért Lefson hazájába, sokkal melegebb időjárási körülmények közé. Lehet, hogy már el is kezdték az alapozást egy következő expedícióra?

Torgeir Berge, norvég fotós éppen a kutyáját, Tinit sétáltatta az erdőben, amikor összetalálkoztak egy rókával. Annak ellenére, hogy az egyikük vadon élő, a másik pedig „házi”, a legjobb barátokká váltak. Berge a kutyája újdonsült cimboráját Sniffernek nevezte el. Az első találkozás óta rendszeresen fotózza a négylábú játszótársakat, megörökítve e különleges barátság minden pillanatát.

A kutyája és a róka között szövődött mély kapcsolat teljesen megváltoztatta Berge hozzáállását a szőrmekereskedelemhez. Elhatározta, hogy a fotókat kiadja egy albumban (A róka és a kutya címmel, Berit Helberg íróval összeállva), a kötetek eladásából származó pénzzel pedig támogatni szeretné a norvég rókavadászat és szőrmekereskedelem beszüntetését.